Római katolikus egyház

Plébánia iroda működése rendje 

Hivatali órák: 

• Hétfő 16.00 – 17.30 
• Szerda 16.00 – 17.30 
• Csütörtök 16.00 – 17.30 

Hivatali tevékenység: urnasírhely- és kegyeleti adminisztráció; keresztelési adminisztráció, szentmise intenciók felvétele; hivatalos igazolások és dokumentumok igénylése, átvétele. 

Plébánosi fogadóóra:

•  Hétfő 16.00 – 17.30 

Hivatali tevékenység: személyes- illetve lelkipásztori jellegű vagy döntést igénylő megkeresések intézése; liturgikus és közösségi alkalmak időpontjai véglegesítése; hivatalos igazolások és dokumentumok kiállítása.

Urnatemető nyitvatartási rendje 

érvényes: 2023. 09. 10. és 10. 25. között 

• Hétfő–vasárnapig: 7.00–19.00

Saját kiadvány:

• Csak tiszta forrásból c. (évente 4 alkalommal: Karácsony, Húsvét, Augusztus 20., októberi búcsú idején)
• Alapítvány: nincs
• Éves rendezvények: egyházi ünnepek, táborok

Közösség rövid története:

Ez a plébánia a mai XV. kerület katolikus egyházközségei közül a legkorábbi alapítású. Belőle vált le mind a kertvárosi, mind a MÁV-telepi közösség a XX. század első felében (lásd fentebb).

Az Énekes utcai kistemplom volt sokáig a rákospalotaiak plébániatemploma, azonban a lakosság és párhuzamosan a hívek számának gyarapodásával Isten háza túl kicsinek bizonyult. Az egyházközség hívei nagyobbat szerettek volna, és 1896. december 2-án szentmise alkalmával fogadalmat tettek, hogy tavasszal megkezdenek egy új, hatalmas templom építését. A templom tervezője és építtetője az akkori plébános Chobot Ferenc prépost volt. Alig néhány évvel később birtokukba is vehették a román stílusban épült, háromhajós bazilika elrendezésű templomot. Az építkezés nagyságát mi sem mutatja jobban, mint a kész templom méretei. Hossza: 64.8, szélessége: 26, a magassága 18.5 méter. Újpest felől kerületünkbe érkező számára immár bő évszázada adja meg jellegzetes vonását a templom főhomlokzata, annak is a 70 méterre kimagasló impozáns tornya.

• Éves rendezvények: Templombúcsú (június 24-hez közeli vasárnap),  hittantáborok, zarándoklatok, lelkigyakorlatok

Közösség rövid története

A mai Pestújhely az 1800-as évek végén még csupán Rákospalota határához tartozó homoksivatag volt, a parcellázás 1897-98-ban kezdődött, akkoriban Széchenyi-telep volt a neve. Utcái járhatatlanok voltak ,a vizes területei lecsapolásra vártak. Amikor látták, hogy Széchenyi-telep érdekei nem egyeznek Rákospalotával, dr. Szűcs István, dr. Bezsilla Nándor és dr. Gerecze Péter – a telep vezetőiként – kérték a különválást a belügyminisztertől. Megtörtént 1909-ben a különválás, az új község neve „Pestújhely” lett. Az öt főút lekövezésével megélénkült a kapcsolat a fővárossal, így e terület fejlődése rendkívül felgyorsult.

A különféle felekezetek igyekeztek mihamarabb templomokat emelni. Dr. Szűcs István jóvoltából a katolikusok számára elsőként a László utcában adódott lehetőség az összejövetelre, ideiglenes kápolnában. Dr. Gerecze Péter javaslatára, a templom építése céljából, már 1908-ban felállítottak egy bizottságot, amelynek a szükséges anyagi eszközök előteremtése lett a feladata.

Fáradhatatlan és hosszú gyűjtések után, megtörtént 1926. július 18-án a templom alapkövének letétele Pestújhely legnagyobb terén. A modern kései román stílusú templom tervét Lechner Lóránd készítette, és a teljes megvalósítását ő maga irányította. A templom megáldására már 1927. március 25-én sor kerülhetett. A teljes befejezés sem váratott magára sokat. Néhány év elteltével mindez megtörtént.

1990-ben kezdődött a templom legújabb korszaka, amikor Márton Mihály plébános atya vezetésével és fáradhatatlan kitartásával megtörtént a templom külső-belső felújítása, valamint a plébánia renoválása. 1994-ben emléktáblát állítottak a templomban – az ott keresztelt – Dr. Antall József miniszterelnök, édesapja id. Antall József és nagyapja Dr. Szűcs István emlékére. A templom egykori papjai közül kiemelendő Dr. Bábel Balázs egykori káplán, aki jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye metropolita érseke.

Az Újpalotai lakótelep az elmúlt rendszerben templom nélkül épült. Pestújhely lelkipásztorai kezdettől fogva gondozták az itt élőket és a pestújhelyi templom volt lelki otthonuk. Több, mint húsz éve az itt élő plébánosok, káplánok már szentmisét is mondtak Újpalotán, különféle közösségi termekben. Minden iskolában és óvodában volt hittan, a caritas is működött, rendszeres volt a betegellátás. Így, ha templom nem is épült, élő kövekből már régóta állt a templom. Többszöri nekilendülés után Dr. Erdő Péter bíboros úr és az Önkormányzat tevékenysége nyomán templom is épült a Pattogós utcában, amelyet Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteltek fel. A plébánia 2010. május 9-én alakult meg és vált függetlenné Pestújhelytől. Első lelkipásztora Repcsik Gyula kormányzó szintén pestújhelyi káplán volt. Az új plébánia külön oldalon szerepel a kerület egyházi rovatában.

Pestújhely azóta is élő közösség, minden lelki, szellemi tevékenységben folytatja szolgálatát a több, mint 100 éves, egykor önálló településen.

Hitoktatás

• óvodai, iskolai, felnőtt órarend szerint (lásd a honlapon és a hirdetőtáblán)

Közösségek

• Caritas csoport (ruhagyűjtés, ajándékcsomag osztása);
• Rózsafüzér Társulat,
• Jézus Szíve Család imacsoportja,
• Lumen Christi Ifjúsági Kórus
• Jézus Szíve Kórus
• Saját kiadvány: Emeld fel arcodat c. hírlevél (évente 2 alkalommal)
• Alapítvány: Jézus Szíve Alapítvány

Éves rendezvények (a szokványos egyházi és állami ünnepeken túl): templombúcsú; Plébániai nap (szept. 8.) a templomszentelés évfordulója, az ehhez legközelebbi vasárnap. A Csokonai Művelődési Házban tanévnyitó és záró táncos rendezvények, valamint hangversenyek. Táborozás: nyaranként 2-3 tábor.

Közösség rövid története

A MÁV – telep a múlt század elején épült. A templom a földszintes házak között épült, a szomszédos óvoda-épület mellett, amely 15 éven át kápolnaként működött (1920-35). Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg a templom alapkövét 1934. október 26-án. 1935. december 1-én mondták az első szentmisét az új templomban. A templom felszentelése, konszekrálása 1938. szeptember 8-án történt, amelyet szintén a megyéspüspök úr végzett. A költségeket a hívek adományából fedezték, valamint a MÁV jelentős támogatásából.

Az egyházközség 1940-ben vált el a Főplébániától, és lett önálló plébánia.

A plébánia hivatala egy földszintes kis MÁV házban működött. 1976 óta ennek helyén ma tízemeletes lakótelepi ház áll, amely eleinte MÁV bérház volt. Ennek földszintjén bérelt az egyházközség két lakást, amelyet külön bejáraton át lehet megközelíteni. A ház társasházzá alakult, miután a MÁV 1997-ben eladta. A Plébánia céljait szolgáló két lakást az egyházközség a Főegyházmegye támogatásával megvásárolta. A korábban államosított, majd visszakapott Közösségi Házat a hosszan tartó átépítés után, 2003. szeptember 7-én áldotta meg dr. Paskai László bíboros atya.

Magyarországon 1993-ban módosultak az egyházmegyék határai. E rendezés kapcsán került át a XV. kerület összes katolikus egyházközsége a Váci Egyházmegye kormányzása alól az Esztergom – Budapesti Főegyházmegyébe, így az említett Plébánia is.

A Plébánia zenei életében meghatározó jelentőségű a Jézus Szíve Kórus, valamint Székely Gábor által vezetett Székely Műhely, amely megzenésített verseket játszó zenekar, a versek a magyar költészet nagyjainak (Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, József Attila, Dsida Jenő, Weöres Sándor, Kányádi Sándor…) alkotásai. Sokat koncerteznek: templomokban, művelődési központokban, és a költészettel kapcsolatos rendezvényeken. Tavaly megjelent CD-jük „Szép szó” c. első, és idén készül a második.

Az egyházközösség büszkesége a Gergó Lajos által vezetett Lumen Christi együttes www.lumenchristi.hu, akik immáron egyre több alkalommal viszik és öregbítik kerületünk hírét vendégszerepléseikkel, valamint CD-jük által szerte az országban.

Fogadóóra:

• kedd-csütörtök: 16:00-17:30
• szerda: 9:30-10:00

Közösségek

Caritas csoport (rászoruló nyugdíjasok számára ajándékcsomag osztása ünnepeken), Rózsafüzér Társulat

Éves rendezvények (a szokványos ünnepeken túl): templombúcsú (január 18.), szentelési évforduló (november 6.)

Közösség rövid története

A Kertváros benépesülése az 1920-as években a Grófi úton (ma Károlyi S. utca) történt nagyarányú parcellázás következménye volt. Az 1930-as években nehéz feladatot jelentett a Főplébánia számára, hogy e távol élő hívek lelki gondozását elvégezze. Ezért kérte Oetter György plébános, hogy a Magyarok Nagyasszonya Plébánia hatásköréből az Egyházi Hatóság vonja ki Kertvárost.

Közeli templom nem lévén, vasárnapi szentmiséket a Gyóni Géza téri elemi iskola folyosóján volt módjuk a híveknek hallgatni. A kertvárosi hívekben egyre erősödött az önálló plébánia és templom iránti igény, ezért már 1943-tól „Templomépítő Bizottság” működött. Mindeközben megkezdődött az anyagiak gyűjtése is.

1944-ben az illetékes hatóság püspöki leirattal – a határok kijelölésével – megalapította az új plébániát. Pétery József megyéspüspök úr megbízta az új egyházközség megszervezésével Nemes Istvánt, de a templomépítés a háború miatt még váratott magára. Az egyházközség alakuló gyűlésére csak 1945. november 21-én került sor. Rákospalota városától kapta ajándékba azt a telket az egyházközség, ahol végül felépülhetett a templom. Az alapkőletételre 1946. őszén került sor. A templom mai épülete eredetileg plébániának épült. A történelmi helyzet hozta úgy, hogy templommá kellett átalakítani az építkezés során.

A (félig kész) templom felszentelésére 1949. november 6-án került sor, és megtörtént az első bérmálás is. Védő szentjéül Szent Margitot választották. A munkálatok befejezéséhez még évtizedekre volt szükség a nehéz történelmi helyzetben. Nemes István atya egészségi állapota egyre romlott, így kapta segítőül Kádasi István atyát (1973), aki 1974-től plébánosa is lett Kertvárosnak. (Ő korábban a MÁV-telepi Jézus Szíve templom káplánja volt.) 1977-ben harangjai is lettek a templomnak.

A templom folyamatosan épült-szépült az évek során. Legutóbb, 2003. május 24-én dr. Paskai László bíboros atya a bérmálást követően megáldotta az új urnatemető-altemplomot.