Izraelita hitközösség

Közösség, imaház története

Az újpesti zsidó hitközség alapításának ideje egybeesett Újpestével. Az elsőként érkező (Lőwy, Neuschloss, Schwartz, Frommer és Stern) családok (1835) több tagja is később jelentős szerepet játszottak Újpest életében, mind a közéletben, mind az iparosok és a közigazgatás szereplői közt.

Lőwy Izsák lett Új-Megyer megválasztott első bírója, Neuschloss Bernát pedig pénztárosa. Lőwy Izsák elnökletével megalakították az első hitközséget (1838), amikor már 13 zsidó család élt Újpesten, akik németajkúak voltak többségében iparosok vagy kereskedők.

Fellendült a hitélet, Stern Márkust rabbivá választották, majd ő volt 1842-től az első zsidó iskola tanítója is. 1844-ben megalakították a Chevra Kadisát (jótékonysági és temetkezési egylet), elnöke Lőwy Bernát lett. 1848-ban önkéntesekkel és pénzadománnyal támogatták a szabadságharcot. Az első imaházat gróf Károlyi István által adományozott telken (1839), a mai Bocskay utcában építették fel. A ma is működő második, ezer személy befogadására is alkalmas zsinagógát 1886-ban építették, amelynek felavatása nagy esemény volt Újpest életében a korabeli források szerint. A rabbilakást 1912-ben építették. Még 1886-ban kivált egy csoport, és Reich Ignác elnökletével megalakult az újpesti autonóm ortodox hitközség. Sokáig rabbit nélkülözni voltak kénytelenek, mert az első ortodox rabbi (Friedmann Ármin) 1894-ben kezdte el működését.

Az istentisztelet 1914-ig héberül hangzott el, a prédikáció eleinte csak németül, majd felváltva olykor magyarul, végül kizárólag magyarul folyt.

Az újpesti zsidóság létszáma száz év alatt jelentősen emelkedett: 1870-ben 700, 1940-ben már elérte a 20.000 főt. Az itt működő rabbik közül többen jelentős elismertségre tettek szert irodalmi vagy tudományos munkájuk által (pl.: Dessauer Gyula, Stern Albert, dr. Venetianer Lajos és dr. Friedmann Dénes).

A hitközség 1902-ben már saját temetővel rendelkezett, 1926-ban átadták az aggok házát (Deák F. utcában). Több zsidó egyesület alakult, amelyek kivették részüket karitatív és kulturális területen egyaránt. 1871: Izraelita Nőegylet (1899-től leányárvaházat működtetett), 1901: Maskil El Dal (szegényekre figyelő) egylet. 1914-ben 17 zsidó egyesület működött Újpesten. 1919-ben megalakult a Kadima cionista szellemű cserkészcsapat.

A II. világháború a hitközség számára kiheverhetetlen veszteségekkel járt. 1944. június 3-án az újpesti zsidó férfiakat munkatáborba, a nőket, gyermekeket, időseket pedig koncentrációs táborokba hurcolták. A több mint 17.000 elhurcolt újpesti zsidó polgár közül kevesen tértek vissza. A zsinagógát kifosztották, meggyalázták, és súlyosan megrongálták. 1945. január 10-én ért véget a háború Újpest számára, ezt követően dr. Kepecs Imre lett az első rabbi, aki újjászervezte a hitközséget. Őt követte 1946-50 közt dr. Murányi Miklós főrabbi, aki újjáépítette a templomot, valamint elkészíttette a mártír emlékművet, majd őt követte dr. Teichmann Jakab főrabbi (1956-ig). Ezt követően sokáig nem volt főrabbija a hitközségnek.

Ma Deutsch László főrabbi a közösség vallási vezetője, Rappaport Zoltán pedig a világi elnöke. 1995-ben átadták a templom szomszédságában működő szociális otthont, majd felújították a templomot és a székházat is.

• Közösségek: ifjúság, szociális-karitatív, közéleti talk-show

Közösség, imaház története

Zugló kiépülésével egy időben a zsidó hitélet is megindult az új kertvárosban. Egymás után épültek az országos zsidó intézmények: kórház, iskolák, árvaház. Napjainkban is itt található a MAZSIHISZ szeretetkórháza, a BZSH Scheiber Sándor Gimnáziuma és Benjámin Óvodája.

A II. világháború előtt 5-6 önálló zsinagóga működött a kerületben, ma már csak egy, a Thököly úti.

A házat 1930-ban vásárolták meg és építették át ortodox zsinagógává. A zsinagóga neve Bét Áháron, (Áron háza) amiben az is közrejátszhatott, hogy alapítója Áronffy Áron első világháborús orvos ezredes volt.

Előterében a főfalat mártírtáblák borítják, szemben vele az alapítók és újjáépítők emlékét őrző márványtáblák. A templomtérben lévő mártírtábla a templom történetének legsötétebb fejezetére emlékeztet: A II. világháború végső szakaszában, a nyilas rémuralom idején a szemben lévő zuglói nyilasházból a kirabolt, megkínzott áldozatokat ide, a megszentelt falak közé hozták kivégezni. Ez az örökség kötelezi a körzet mai tagjait, vezetőségét. Célunk, hogy a mártírok emlékének adózva, a pusztító gyűlöletet megcáfolva, friss, fiatalos, a hagyományokat őrző zsidó élet pezsegjen e falak között.

Zsinagógánkat családi templomnak nevezzük, mert olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Nálunk minden korosztály megtalálható: a Talmud- Tórások, a 16-22 éves fiatalok társasága, a középkorúak csapata, és a sokat tudó nagy tapasztalatú idősebbek. Azért is családi zsinagógának nevezzük magunkat, mert sok többgenerációs család jár ide. Látogatóink nem csak zuglóiak.

Istentiszteleteink után kidusokat tartunk, ahol körbeüljük a szépen megterített asztalokat, elmondjuk a hagyományos áldást a borra, a kalácsra, a főrabbi tanítást ad a heti szakaszról, érdekfeszítő előadást tart vallási, vallástörténeti kérdésekről, és sok minden egyébről, ami a hallgatóságot érdekli. A közösség nevében köszöntjük azokat, akiknek valamilyen ünnepük van, együtt örülünk, ha valamilyen örömteli esemény történik és megosztjuk a gyászolók bánatát.

Majdnem minden alkalommal vannak meghívott vendégeink, akik talk-show keretében, a hallgatóság kérdéseinek kereszttüzében mesélnek tevékenységükről, életükről. Vendégünk volt többek között a Szochnut igazgatója, Zugló polgármestere, rendőrkapitánya, a hitközség vezetői, a zsidó intézmények igazgatói, hazai és külföldi kántorok, művészek, tudósok, különböző vallási és világi szervezetek, társaságok vezetői, képviselői, itthonról és külföldről.

A pénteki istentisztelet előtt egy órával tartjuk a nagy érdeklődésnek örvendő Talmud- Tóra oktatást. Szakmailag kiválóan képzett, nagy népszerűségnek örvendő, fiatal tanárnőink irányításával több csoportban tanulnak, játszanak gyermekeink. Ezzel egy időben jönnek össze közép és főiskolás, egyetemista fiataljaink beszélgetni, vitatkozni, ismerkedni. Talmud-Tóra Alapítványunk anyagi eszközökkel és munkával támogatja az oktatást, hozzájárul a szükséges eszközök beszerzéséhez, a jutalmazáshoz, a megfelelő körülmények megteremtéséhez. A fiatalokkal való törődésünk nem marad hatástalan, évente több Bar Micvót, Bat Micvát tartunk, többször volt esküvő és névadó is.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a kerületünkben működő Szeretetkórházzal, és az újpesti fogyatékos otthonnal. Nőcsoportunk képviselői szociális, karitatív tevékenységük során szeretetcsomagjaikkal rendszeresen felkeresik a kórház betegeit, és az otthon lakóit. Segítünk másokat is: az évente ismétlődő árvizek károsultjainak immár hagyományszerűen nagyobb összeget gyűjtünk és küldünk el.