Látnivalók

A Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom

• Épült: 1936-1941.
• Felszentelve 1941. december 21-én. 
• Tervezte: László György és Szalkay Jenő.

Négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos épület (a homlokzatiak jóval magasabbak a másik kettőnél), középen kupolával, dór oszlopos előcsarnokkal A modern vasbeton épületben a reneszánsz stílus jegyeit alkalmazta a tervező: központos elrendezés, kupolás középtér, a föléje helyezett áttört hengeres, külön kis kupolával ellátott “lámpás”, az antikizáló bejárati oszlopsor. A tornyokon is ismétlődik a kupolalezárás, vasbeton pilléreken. A homlokzatokat hosszú, keskeny ablakok tagolják. A vasbeton anyag követelte egyszerűség a templomot világos szerkezetűvé teszi. Arányaiban, felépítésében nagyszabású és ünnepélyes.

A belső teret a sok ablak előnyösen világítja meg. Az egy lépcsőfokkal emelt oltárteret szépen kidolgozott kovácsoltvas rács választja el a templomhajótól. Bak János oltárképe (1941) Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A kis templomból hozott orgonát Váradi Miklós építette át. A keresztelőkút és szószék egyidős a templommal, utóbbit Luther-rózsa díszíti, alatta aranybetűs faragás hirdeti: Boldogok akik hallgatják Istennek igéjét és megtartják.

2012 és 2015 között a templom épületén jelentős felújítási munkákat végeztek. A kupola teljes külső felülete új horganylemez fedést kapott, megtörtént a kupola belső festése, valamint a kupola alatti ablaksor teljes cseréje. Jelenleg a templom alagsorában gyülekezetei terem kialakítása van folyamatban.

Az oldalfalak mentén hat szekrényben a templom 50 éves jubileumára készült állandó helytörténeti kiállítás látható.

Forrás: rakospalota.lutheran.hu

A Református Imaház

• Épült: 1927-1928
• Tervezte: A. J. Van Beek és fia építésziroda (Budafok)
• Kivitelező: Feith Mihály építész

A Régi Fóti úton, az egykori temetővel szemben, az evangélikus templom és a zsinagóga közötti, a várostól kapott telekre épült fel Rákospalota gyönyörű, téglaburkolatú, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza. A később felépült Kossuth utcai templom felavatása után azonban kezdeti szerepét elvesztette, itt már csak társas összejöveteleket tartanak.

A három, egy sorban, egymás mellett álló templom (evangélikus templom, református imaház és a zsinagóga) külön-külön is figyelemre méltó, de így együttesen különleges építészeti együttest alkotnak. A telken az imaház mellett még két korabeli, ugyancsak védendő kisméretű épület áll. A telket határoló kerítés, mely az evangélikus temploméhoz hasonlóan városképet formáló, szintén védendő. Érdekesség, hogy a Pestújhelyi református templomot is ugyanez a holland származású építész tervezte.

Forrás: Perczel Anna Rákospalota – Pestújhely és Újpalota építészeti értékeit összegyűjtő munkája.

A Rákospalotai Zsinagóga

• Épült: 1926-1927.

A Rákospalotai zsidó hitközség 1902-ben nyerte el önállóságát. Első rabbija, az 1898-ban megválasztott – amikor a hitközség még Újpesthez tartozott -, később legendás hírű Duschinszky Mihály lett, aki 1939-ben bekövetkezett haláláig állt a közösség élén.

A palotai zsidó közösség köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. A rabbi beiktatásán maga a híres palotai bíró, Tóth István mondott beszédet, mely beszédből kitűnik az a tisztelet és megbecsülés, ami a rabbit és a zsidó közösséget illette.

A hitközség az építés költségeinek összegyűjtésére egy imakönyvet adott ki. Az imakönyv az itt megtekinthető prezentációban látható több érdekes fényképpel egyetemben. A II. világháború után a zsidó közösség fogyásával a zsinagóga is elnéptelenedett. Az épületet 1964-től az Országos Széchenyi Könyvtár raktárként használja. Az 1980-as évektől restaurátor műhelyt működtettek benne.

A zsinagóga mára már sajnos nagyon rossz állapotban van, megérdemelné a felújítást.

A Szilas-patak és környéke a XV. kerületnek egy nem idevalósi számára kevéssé ismert, gyönyörű kirándulóhelye, amit mindenkinek érdemes felkeresnie. A pataknak a Rákospalotai határút és az M3 autópálya közötti szakasza nagyrészt megőrizte természetes medrét és mindkét partján végig lehet sétálni vagy kerékpározni. Bár kerékpárral inkább csak a patak bal partja ajánlható, mivel a másik oldalán több száz méter hosszan húzódik a Szilas-tó, ami leginkább egy fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt mocsaras terület.

A Szilas-patak a Rákospalota határútnál lép be a XV. kerületbe. Jobb partja mentén, a pataktól kissé távolabb mezőgazdasági területek, megművelt földek terülnek el. Bal partján az Újpalotai kiserdő fekszik, benne szánkózódombbal, és a nemrégiben létesült játszótérrel és erdei tornapályával. A közelben padokat, asztalokat is telepített az önkormányzat a piknikezni, pihenni vágyóknak.

A patak bal partján a kiserdőt elhagyva az Ázsia Center bevásárlóközpont mögött halad el utunk, majd üres, egyelőre fejlesztésre váró területek mellett továbbmenve a Pólus Center, majd a Rákospalotai temető és az Irinyi János laktanya mögött vezet az utunk, míg elérjük az M3 autópályát.

A MÁV-lakótelep a Rákos út – Wesselényi utca – Vasutastelep utca és a Széchenyi út által határolt területen fekszik. Az egykori épületei közül a Rákos út – Kazán utca – Alkotmány utca és a Széchenyi út közötti területen álló egykori lakóépületeket lebontották. Helyükön ma már sokemeletes panelépületek állnak. További részek tűntek el az M3-as autópálya városi szakaszának építésekor, mely ma a telepet két részre osztja, hatalmas sebet ejtve rajta. Egyetlen előnye, hogy a rajta átívelő felüljárókról némi rálátás nyílik a területre.

A terület hajdanán szőlőtermő vidék volt, azonban az 1880-as és 90-es években tomboló filoxéra járvány a szőlőt kipusztította, így ezen a területen a szőlőtermesztés megszűnt. Ezután vásárolta meg a területet a MÁV és 1907 és 1909 között felépült a telep első ütemeként 30 db földszintes, meglehetősen korszerűtlen, komfort nélküli lakóépület a Rákos út – Szent Korona útja – Ozmán utca és a Széchenyi út közötti területen. Ezek az épületek ma már csak archív fotókon láthatók.

Később korszerűbb, magasabb komfortfokozatú többszintes épületek épültek. Bizonyos épületekben lévő lakásokhoz konyhakertek és állattartó épületek is tartoztak. Ezeknek a gazdasági épületeknek a maradványai helyenként még megvannak, de sajnos igencsak lehangoló állapotban. Romos, düledező tárolóépületek lettek belőlük.

A telep fejlődésével közösségi létesítmények is épültek: elemi iskola, rendőrörs, majd 1934 és 1938 között a Jézus Szíve katolikus templom, 1939 és 1944 között a Széchenyi úti református templom.

A telep épületei a lakók által ötletszerűen végzett korszerűsítések eredményeképpen sokat veszítettek az egykori egységes, jellegzetes megjelenésükből (ablakcserék, tetőfelújítások) és a kertekbe épített különféle gépkocsitárolók és egyéb tákolmányok is sokat rontanak az összképen, de a telep – elsősorban talán a régi utcaszerkezetének köszönhetően – sokat megőrzött az eredeti szépségéből, hangulatából.

A Szent Korona útján haladt egykoron a Pestújhely – Rákospalotai HÉV-vonal, a sínek maradványa a Szent Korona útján, az M3 városi szakasza mellett helyenként még ma is látható.

Ajánlott cikkek és bejegyzések:

Budapest XV. kerületi Blog – A rákospalotai MÁV-telep
Budapest XV. kerületi Blog – A MÁV-telep utcái
Egy nap a városban blog – Séta az őszi Budapesten

Pestújhely 1910-ben szakadt el Rákospalotától és vált önálló nagyközséggé. A település gyökerei 1896-97-re nyúlnak vissza, ekkortól létezett a Széchenyi telepnek nevezett település-kezdemény. A fejlődés a terület parcellázásával kezdődött meg, de az igazi virágzás az önállóvá válással indult meg. Pestújhely virágkora a II. világháború kitöréséig tartott. 1950-ben a diktatúra közigazgatási reformjával Pestújhely elvesztette az önállóságát és Rákospalotával ismételten egyesítve Budapest XV. kerületévé vált.

A Pestújhelyi Emlékfasor 48 fából áll, melyek mindegyike mellett egy-egy korábban itt élt, vagy ide kötődő polgár emlékét megörökítő tábla lett elhelyezve. A táblák olyan személyeknek állítanak emléket, akik az egykori nagyközség, a mai kerületrész szellemi és környezeti fejlődésének meghatározó alakjai voltak.

Az emléktáblák a hajdan önálló Pestújhely legnagyobb közterének, a Pestújhelyi térnek a szegélyén, a fasor fáinak a tövében lettek elhelyezve. A fasor indító, üdvözlő táblája a Bezsilla Nándor utca sarkán található, majd a község elöljáróinak a táblái következnek. Az egyházi személyiségek a katolikus templomhoz vezető gyalogút mentén kaptak helyet. A Pestújhelyi út mentén az iskolák vezetői, jelentős személyiségei, majd művészek következnek.

A tér kiemelt jelentőségű részén, a hajdani Országzászló, később ’48-as emlékmű előtti sarkon kapott helyett a pestújhelyi „alapító atyáknak” nevezett három ember – dr. Bezsilla Nándor, dr. Szücs István és dr. Gerecze Péter -, valamint az 1990-es rendszerváltás első szabadon választott miniszterelnökének, dr. Antall Józsefnek a táblája.

A Pestújhelyi Emlékfasor a pestújhelyi identitástudat fontos jele és eszköze. 2012-es létrejötte óta érezhetően részévé vált a kerület életének, élni kezdett. Sokan járják körbe, olvasgatják a táblákat, virágot, emlékszalagot helyeznek el. 2013-ban két újabb táblával gazdagodott a fasor: dr. Szentágothai János orvosprofesszor és Márton Mihály plébános táblájával.