Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk

Talán ugyanilyen esős időben kezdődhetett 177 évvel ezelőtt a magyar történelem egyik legsorsdöntőbb eseménye.  Azokra a hősökre emlékeztünk, akik másfél év alatt megpróbálták kivívni Magyarország függetlenségét, szabadságát. Ha kellett, szóval, ha kellett tettel. 

Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának ünnepségsorozata a Pestújhelyi Ereklyés Országzászlónál kezdődött. A megemlékezésen részt vett Cserdiné Németh Angéla polgármester, Barkóczi Balázs országgyűlési képviselő, Csernák János, Tóth Imre és Gyurkó Dániel alpolgármesterek, valamint dr. Kevevári Edit jegyző. Rajtuk kívül megjelentek önkormányzati képviselők, a nemzetiségi önkormányzatok képviselői, a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat képviselői, a pártok és civil szervezetek vezetői, képviselői, és az egyházi vezetők is.

A megemlékezés Cserdiné Németh Angéla polgármester ünnepi köszöntőbeszédével kezdődött.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján a sodró lendületű, mozgalmas és történelemformáló napokra emlékezve a hazájukért hittel és meggyőződéssel harcoló elődeink emléke előtt tisztelgünk. Azokban a hősies hónapokban a Habsburg és a cári csapatok, a kontinens nagyhatalmainak túlereje ellen kellett küzdenie az Európa egésze által nagy csodálattal figyelt kis nemzetnek.

1848-ban Európa-szerte forradalmak zajlottak, melyek idővel mind a kontinensen, mind pedig Magyarországon hatalmas változásokat hoztak. 1848-49 magyar forradalmának és szabadságharcának legfőbb célkitűzése a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti függetlenség iránti vágy beteljesítése volt. Március 15-én Pesten az ifjú értelmiségiek, diákok és a polgárság reformokat követelve küzdött egy szabad és független Magyarországért."

Majd azzal folytatta, hogy a március 15-én közzétett híres 12 pont a magyar forradalmi diákság, a fiatal nemesség és polgárság követeléseit fogalmazta meg a magyar társadalom és a politikai rendszer gyökeres átalakításáról. 

Tanulságos és beszédes átgondolnunk: vajon mi valósult meg maradéktalanul ezekből, és mára mi került újra veszélybe közülük?

Majd kiemelte, hogy a független Magyarországért küzdő elődeink megmutatták az európai nemzeteknek, mire képes ez a kis nép. Bátran és határozottan hallatták hangjukat. Egy közös cél érdekében, a szabad és független Magyarországért fogtak össze mindazok, akik a politika számos részletkérdésében akár nagyon is eltérő álláspontra helyezkedtek. 

Végül roppant fontos gondolattal zárta a beszédét: "A magyar forradalom és szabadságharc legfőbb igazságeszményei ma ismét veszélyben vannak. Egyesek cinikus hallgatásával és cinkos félrenézésével szemben csakis rajtunk, a mi felelős döntéseinken és lokálpatrióta helytállásunkon múlik a sorsunk – hazánkban, a Fővárosunkban és itt, Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán. 1848 hőseinek és áldozatainak, és az utánunk jövő nemzedékeknek egyaránt tartozunk azzal, hogy ha kell, nap mint nap megvédjük a szabadságunkat és a nehezen kivívott demokratikus jogainkat.

Ahogyan 1848. március 15-én kívánták elődeink, úgy ma, 177 évvel később sem kívánhatunk mást és kevesebbet, mint hogy: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!"

A megemlékezés ezután a kerület egyik ikonikus helyszínén, Kossuth Lajos szobránál folytatódott, ahol Barkóczi Balázs országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, melynek legerősebb mondata kísérhet minket ezekben a kissé forró hangulatú időkben.

Azt hiszem, hogy 1848 márciusában az örök idő és az emberi történelem istenasszonya ránk mosolygott, és olyan hősökkel áldotta meg ezt a nemzetet, akikhez foghatóak talán azóta sem születtek Magyarországon.

És amikor erről gondolkodunk, mindig óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: méltóak vagyunk-e 1848-49 örökségéhez? Fel tudunk-e nőni lélekben azokhoz a pesti ifjakhoz, akik egy nap leforgása alatt térdre kényszerítettek egy birodalmat, akik fityiszt mertek mutatni a hatalom által finanszírozott újságok mögött megbúvó propagandistáknak, akik ki merték mondani azt, hogy nem az egyenlők és az egyenlőbbek országát, hanem jogállamot akarnak, akik az urak és a szolgák Magyarországa helyett közteherviselést, a hatalom által kedvezményezett milliárdosok pöffeszkedése helyett pedig valódi néphatalmat követelnek?"

A beszédek után a megjelentek koszorúkat helyeztek el a Pestújhelyi Ereklyés Országzászlónál és a Kossuth-szobornál.

(Fotó: Csokonai15)